Hiszek sok mindenben. Istenben, katolikus egyházban, feltámadásban, örök életben, a bűnök bocsánatában, a hazámban, a szeretteimben, a sikeres felvételiben, és abban, hogy még ebben az évezredben lesz egy gigászi hálaadó bejegyzés. Csak sajna nem most :) A jelenlegi posztot is csak kis részletekben tudtam megírni… fránya időhiány ugye. Az csak a poén része, hogy Carlotával pont ma beszélgettünk nagyon sokat a témáról. De még neki sem árultam el, hogy min is dolgozom titokban ;) Szóval következzék egy rendhagyó bejegyzés.

Ahhoz, hogy érthessük, miről is akarok zagyválni az elkövetkezendő sorokban, annak legalább felületesen ismernie kell Az Éhezők Viadala (The Hunger Games) trilógia történetét. Erről előttem Carlota már alkotott egy nagyon jó és alapos elemzést, így utólagos engedelmével rá hivatkoznék: http://carlota.blog.hu/2012/07/09/cim-nelkul_12561 (Akik nem ismerik a sztorit, azoknak katt a linkre, akik meg már olvasták/látták/annyiszor elmesélték nekik, hogy fejből tudnak idézni, azoknak hajrá tovább.)

Előre szólok, hogy – bár igyekszem vigyázni – mivel én olvastam mind a három könyvet, megeshet, hogy itt-ott átcsusszan egy kis spoiler óvó tekintetem alatt. Elnézést érte, ígérem, tényleg mindent megteszek, hogy kordában tartsam a kis pimaszokat. Amennyiben semmiképpen nem tudom kikerülni, jelezni fogom. Feltűnően. Cserkészbecsszó :)

Nos, a blog történelem leghosszabb intrója után lássuk magát a bejegyzést. Sokáig ellenálltam az egész Éhezők Viadala jelenségnek. Mind a filmeket, mind a könyveket egy olcsó Battle Royale utánzatnak hittem, egy újabb tucat tini terméknek, és nem volt az a hatalom, ami meggyőzött volna az ellenkezőjéről. Egészen addig a pontig, amíg Carlota meg nem alkotta a fent már idézett bejegyzést – és ahol engem a főhősnőhöz, Katnisshez hasonlított. Bár ezután is majdnem egy évig tartottam magam, és bele se szagoltam, azért a kérdés foglalkoztatott. Mégis csak Carlota azon kevesek (nagyon kevesek) egyike, aki elmondhatja magáról, hogy egészen jól ismer… ha ő állít ilyesmit, abban lennie kell némi igazságnak. Így hát nem maradt más hátra, nyelvvizsgára készülés fedőnéven megnéztem a filmet. Aztán pár nap múlva megnéztem megint. Majd elolvastam a könyveket. És durcásan be kellett látnom, hogy Carlota tényleg ismer. Katniss ugyanis én vagyok. No, de szedjük ezt szét egy kicsit.

Katniss Everdeen

Mit is tudunk Katnissről? Hogy tizenhat éves, nagyon nehéz körülmények között édesapja halála után gyakorlatilag ő tarja el édesanyját és a húgát. Istennek hála, eddig semmi egyezés. A viadalra a húga helyett jelentkezik. Na itt jön az első gondolat… ugye nekem nincsen vér szerint kisebb testvérem. Viszont van unokatestvérem, keresztfiam, fogadott húgom (nem is egy!), és sok-sok kis cserkésztestvérem. Már filmnézés közben is megfogott ez a jelenet, de igazán olvasás közben lett úrrá rajtam. Érdekes, hogy az írónő Katniss szemszögéből, jelen időben ír – ettől a könyv még hatásosabb lesz. Ennek megfelelően amikor lezajlik a sorsolás pillanata, és Primet (Katniss húga) szólítják, csuklóból négy-öt nálam fiatalabb lányt tudtam odaképzelni, akiket testvéremként szeretek. Olvastam Katniss érzéseit és gondolatait, és be kellett látnom, hogy ismerősek. Már csak nézve/olvasva is görcsbe rándult a gyomrom, ha arra gondoltam, hogy mi történne hasonló szituációban. Láttam magam előtt, ahogy valamelyik húgomat szólítják a biztos pusztulásba… és már majdnem emeletem a kezem a valóságban is. Katniss nem hajlik meg a Kapitólium akaratának, nem tud jópofizni, és úgy egyáltalán, nem való ő abba a közegbe… stimmel is és nem is. Nagyon nehezen viselem az olyan szabályokat, amelyeket igazságtalannak tartok, vagy nem látom értelmét – márpedig a Kapitólium ezek fellegvára. Katniss szívből gyűlöli az egész showműsort, a csillogást, a művigyorgást – és mi tagadás, pocsékul is megy neki. Na ide jön a „nem is” rész. Valóban, bár én is gyűlölnék mindent, ami ott körülvehet (és gyűlölök is minden hasonlót a valóság szintjén), ha nagyon muszáj, képes vagyok jópofizni. Na, ne értsetek félre, nem lennék ebben feleannyira sem jó, mint Peeta (később erre visszatérek), de Katnissnél lehet, hogy sikeresebb volnék. No persze, az nem teljesítmény… Katniss a viadal alatt többször is szembeszegül a Kapitóliummal, és annak szabályaival – felváltva teszi ezt szándékosan és akaratlanul. Ez idáig stimmel. A támogatók kedvéért megjátssza a szerelmet Peetával. Nem vagyok rá büszke, de én is megtettem volna. És végül a legutolsó arénában tett döntése… elgondolkodtató. Nem vagyok benne biztos, hogy abban a helyzetben ez magamtól eszembe jut. De amennyiben igen, habozás nélkül tettekre váltottam volna. Nem akarok nagyon spoilerezni, de Katniss személyiségének igazi mélysége (és ezáltal a kettőnk közti hasonlóságok) a második és harmadik könyvben kerülnek igazán felszínre. Természetesen előfordult, hogy nem értettem egyet azzal, amit vagy ahogyan tesz, én másképp cselekednék hasonló helyzetben (jelen elképzelésem szerint). Előfordult, hogy totálisan egyetértettem a döntéseivel… és bizony megint máskor meg a falra másztam tőle – de inkább csak azért, mert a saját hülyeségeimet láttam visszaköszönni benne. No és persze akadt olyan eset is, amikor én sokkal kevésbé lettem volna ésszerű vagy hatékony.

 Természetesen nem vagyunk teljesen egyformák, hiszen kötve hiszem, hogy Collins írónő rólam mintázta volna főhősét (az meg, hogy nem is ismer, már csak hab a tortán), de valóban szembetűnő a hasonlóság. Amire viszont szerintem Carlota sem gondolt, az az igazán nyomós érv, miért is vagyok én a való világ Katniss Everdeenje. Pedig egyszerű. Katniss sehol sem lenne a támogatói nélkül – és most nem a pénzeszsákokról beszélek. Az ő életében is vannak pótolhatatlan emberek, mint az enyémben, mint mindannyiunkéban. A slusszpoén csak annyi, hogy nekem a valóságos szeretteim, és Collins karakterei között is van hasonlóság. Innentől ajánlanám a bejegyzést az én örök mankóimnak, bemutatási (és nem fontossági!!!) sorrendben Carlotának, Xinafnak és mezeinewseenak.

Peeta Mellark

Bizony, az életképtelennek tűnő, sokszor kicsit elesett, de ugyanakkor zseniális, erős és hatalmas szívű pékcsemete az én életemben egy 165 centis, törékeny, vidám és óriási szeretettel megáldott leányzó képében van jelen. Most szeretném tisztázni, hogy semmilyen romantikus érzelmet nem táplálok Carlota irányába :) Peetát a kisorsolása pillanatától fogva egyetlen cél élteti: életben tartani és biztonságban tudni Katnisst. Ez már eleve nagyon hasonló bennük Carlotával, hiszen Carlota számára semmilyen eszme, ideológia vagy önös érdek nem lehet fontosabb a szerettei biztonságánál és boldogságánál. Néha még engem is meglep, mennyire tud szeretni :) És, hogy ezért mennyire nem vár semmilyen jutalmat sem cserébe. Akárcsak Peeta – feltételek nélkül szereti Katnisst, bármit feladna érte. Peeta elsőre életképtelennek tűnhet, hiszen bár nagyon erős, és fantasztikusan jól tudja álcázni magát, a Viadal túléléséhez szükséges tulajdonságok egyikével sem bír. Nem tud önzően gondolkodni, nem képes menteni csak a saját bőrét, a kegyetlenségnek pedig a szikrája sincs meg benne. És akkor még nem is beszéltem arról, hogy bizonyos alapvető életösztönök is hiányoznak belőle, ami részben a természetéből, részben pedig a jobb módú származásából fakad. Ezen a téren tökéletesen megegyeznek Carlotával, gyakorlatilag minden ponton… talán az erőt leszámítva. :) Ám ahogy halad egyre előrébb a történet, ráébredünk, hogy Peeta bár valóban nem bír olyan képességekkel, mint Katniss, minden olyan tulajdonságot birtokol, ami a lányból kimaradt. Peeta remekül el tudja adni magát – és szükség esetén másokat is – a közönségnek, ő aztán tudja, mitől döglik a légy. Hihetetlen beszélőkéjéhez társul, hogy egy igazi zseni. Elképesztően élesen átlátja a helyzeteket, és pillanatok alatt hozza meg a lehető legjobb döntéseket. Emellett elképesztően nagy csatákat vív, hogy a szeretteiért legyőzze önmagát. Carlotában ez éppen ugyanígy megtalálható. Minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyek belőlem kimaradtak, de talán pont ettől vagyunk mi is annyira ütős páros, mint Katniss és Peeta. Az ő önzetlen és őszinte szeretete nélkül már évekkel ezelőtt elvéreztem volna – ahogy Katniss is Peeta nélkül már az első interjúk alatt.

Gale Hawthorne

Úgy ám, a másik férfi főszereplő is része az életemnek – de szerelemről itt sem beszélhetünk :) Gale  - ha szabad így fogalmaznom – Katniss férfi megfelelője. Ugyanaz a tűz ég mindkettejükben, hasonló körülmények közül érkeztek, hasonló az életfelfogásuk, a világnézetük, sőt, még az érzelmeik is. Bizony, ez a személy az én életemben a lelki bátyám, Xinaf. Ebben az esetben nem beszélhetek akkora hasonlóságokról, mint Carlotánál és nálam… Gale inkább Xinaf egy pár évvel ezelőtti megfelelője. Azóta az én bátyuskám sokat nyugodott, már nincs meg benne az a mindent elemésztő düh és vágy, hogy megváltsa a világot. De ugyanúgy ott van benne a szenvedély, a tenni akarás, a küzdés szelleme, a hihetetlen akaratereje, és a hegyeket megmozdító önfeláldozása. Gale számára a családja és Katniss a legfontosabb, de benne majdnem ilyen erősen lángol a Kapitólium iránt érzett gyűlölet is. Xinaf már nem gyűlöl semmit ennyire (ha jól tudom :)), de pár éve még benne is felfedeztem hasonló jegyeket. Mostanra azonban maradt az a mindent legyőző szeretet, amit Gale is érez Katniss iránt. Bár kettejük között többször is elcsattan egy-két csók, én mindig is inkább egy testvéri viszonyként tekintettem az övékére – akár csak a mi testvéri viszonyunk Xinaffal. Szigorúan csókok nélkül. SPOILER! Régebben beszélgettünk róla Xinaffal, hogy vajon ha minden másképp alakul, mi szerelmespár lettünk volna, avagy sem. Végül arra jutottunk, hogy túlságosan hasonlóak vagyunk belülről – inkább olyasvalakire van szükségünk, aki a nyugalmával betakar bennünket, és kiegészít minket. A hasonló lelkünk sosem működött volna egy párként – és szintén ebből az okból dönt végül Katniss Gale helyett Peeta mellett. SPOILER VÉGE. Gale együtt nőtt fel Katnisszel, és lassan alakult ki köztük az a bizalmi kapcsolat, ami aztán eltéphetetlen kötelékké erősödött – és abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ezt én is elmondhatom Xinafról. Az ereje, a szeretete és a támogatása rengeteg buktatón átsegített már, és az évek alatt egyenlő felekké váltunk. Mindig is ő lesz az én védelmező bátyusom. És ahogy Katniss is mindig visszatalált Galehez, ha támaszra, megerősítésre volt szüksége, úgy én is tudom, hogy számíthatok Xinafra. Gale az, aki mindig, minden körülmények között emlékezteti Katnisst arra, hogy ki ő, honnan jött, és merre tart – ahogy ezt Xinaf teszi az én életemben, a puszta jelenlétével is.

Cinna

És végül, de nem utolsósorban Cinna, Katniss legfőbb támasza a Viadal előtti hajcihő legnehezebb perceiben. Ő Katniss stylistja, ő alakítja ki a lány arculatát, de ennél sokkal többet tesz. Barát, legfőbb bizalmas és igazán komoly támasz. Az én életemben ő nem más, mint mezeinewsee. Cinna sajnálja Katnisst a helyzetéért, de nem ezt érezteti vele lépten-nyomon. Mindig tartja a karját, ha Katnissnek kapaszkodóra van szüksége, megtanítja a Kapitólium „nyelvére”, átsegíti a kritikus pontokon, és közben önmagát is feláldozva hajtja előre a lányt. Mezeinewsee az én életemben pontosan ezt csinálja. Az élettapasztalatával és bölcsességével terelget engem az utamon, amit sokszor nálam jóval tisztábban lát, és közben a szeretetével mindig megtart, felsegít és folytatásra bíztat. Szívén viseli a sorsomat, akárcsak Cinna Katnissét, és pontosan tudom, hogy ha bármikor megtorpannék, ő ott lesz mögöttem. Tőle érzem legigazabbnak a mondatot, amelyet Cinna többször is elmond Katnissnek: „Ne feledd, hogy én megint rád fogadtam.”

A könyvekben Katniss mellett még megannyi ember áll, aki szereti és támogatja őt – ahogyan ez rám is igaz. Nagyon szerencsés vagyok, mert rengeteg ember szeretetét és bíztatását élvezem, sokszor úgy érzem, meg sem érdemlem. Amiért most őket emeltem ki, az az, hogy talán ők vannak mellettem a legrégebb óta (akik nem közvetlen családtagok), és ők nyeltek tőlem a legtöbbet. Mégis, szakadatlanul hisznek bennem és szeretnek, amiért nem tudok elég hálás lenni. Igen, valóban hasonlítok Az Éhezők Viadala főhősnőjére a tulajdonságaink alapján… de mégis ez a három ember tesz engem igazán győztessé. Ők tesznek engem Katniss Everdeenné.