Újabb Pünkösdhöz érkeztünk. Ez minálunk kettős ünnep - egyrészt ugye a Szentlélek kiáradása, másrészt nálunk a templombúcsú is. Ennek megfelelően persze rengeteg a tennivaló - mégis, meg kell állnom egy pár szó és ima erejéig...

Pünkösd mindig jó alkalom arra, hogy átértékeljem az elmúlt évet, és újra felajánljam magam és a szolgálatomat Istennek. Ehhez nektek is ajánlom Loyolai Szent Ignác felajánló imáját, szerintem nagyon szép, és remekül összefoglalja a lényeget.

Fogadd el, Uram, teljes szabadságomat. Fogadd el emlékezőtehetségemet, gondolkodásomat és akaratomat mindenestül. Mindazt, ami vagyok és amim csak van, te adtad nekem: én pedig maradéktalanul visszaadom neked, és teljesen átengedem akaratodnak, hogy te irányítsd. Nekem csak azt add meg kegyelmeddel, hogy szeresselek, és elég gazdag leszek, és nem kívánok ezen felül mást.

Ma este, az előestén volt szerencsém részt venni egy nagyon jól sikerült virrasztáson. Egy vendég csoport tartott imaórájára értünk oda az ifi közösséggel, utánuk következtünk mi. Gitáros énekekkel összekötött elmélkedéseket olvastak, és az egésznek olyan leírhatatlanul megkapó hangulata volt... a nyugodt gitár hangja, az énekek és az elmélkedések szövegei, a parányi mécsesek az alapvetően sötét templomban, épp csak az Oltáriszentséget világítják meg... nem semmi alapozás ez a Szentlélek eljövetelére. Az imaórájuk végén mindenki kapott egy papírt, amin egy fohászt intézhetett Jézushoz. Ezt bedobtuk egy kosárba, és cserébe egy idézetet kaptunk, amin Jézus "válaszolhatott" nekünk. Egy számomra fontos emberért ment a fohászom, és a válasz... hát mit ne mondjak, elég találó volt. Nagyon sok minden nyert értelmet számomra azzal az egy mondattal.

Jézus ugye anno azt mondja a tanítványoknak, mielőtt a mennybe menne "vigasztaló az, akit én küldök." Nos, azt hiszem, most értettem meg ennek a mondatnak az igazi lényegét. Mostanában sok minden történt, voltam padlón, voltam hisztis, és jött a teljes kétségbe esés is... és most nyugodt vagyok. Hetek óta most először vagyok igazán nyugodt és alapvetően jó közérzetű. És ehhez elég volt egy igen jól sikerült virrasztás. A legnagyobb szükségben kaptam meg a Szentlelket, és köszönöm neked Uram, hogy nyitott voltam rá. Most már értem. A Szentélek valóban vigasztaló, nem is akármilyen.

Minden kedves testvéremnek Istentől megáldott, gyönyörű Pünkösd vasárnapot és hétfőt kívánok! És kívánom, érezzétek meg a Vigasztaló erejét, mint én =)

u.i. Hétfőn néhány kiscserkészt és cserkészt avatunk. Ha van pár szabad percetek, imádkozzatok értük... mert remek gyerekek.