Kezdek visszatérni a régi önmagamhoz, legalábbis azon a téren, hogy csúsznak a hálaadások… :D Kicsit megkavarodtam, nagyon elröpült a február vége és a március eleje a Papa körüli teendők okán, na meg az egyetem is rendesen ad nekem elfoglaltságot, de azért igyekszem nem végletesen elmaradni a dologgal. Szóval pótlok, itt és most, meneküljetek!

Mit szerettem februárban?

- Megvolt a számomra leginkább nemszeretem vizsgálat, a gyomortükrözés is, lassan nem nagyon lesz olyan vizsgálati forma, amit én még nem próbáltam ki. :D De az orvosom is, az asszisztens is végtelenül kedvesek és jófejek voltak, mindent megtettek, hogy a körülményeknek megfelelő mértékben, de a lehető leginkább biztosítsák a kényelmemet, nagyon hálás vagyok nekik ezért. Ezt is túléltük, bár ha nem muszáj, nem mennék újra. :D

- Elkezdtem egy év kihagyás után újra az egyetemet, és nagyon jó érzés bejárni, már tényleg hiányzott. Érdekesek az órák is, és persze sok mindent kell teljesíteni, de hát ez egy egyetem lényege, tanulni vagyok ott. :) Több tanárom is sokkal jobb fej, mint elsőre vártam volna, és olyan előadásom is van, ami sokkal jobban tetszik az előzetes feltételezéseim dacára. Igyekszem most már rendesen helyt állni, reméljük, sikerülni fog. :)

- Terheléses vércukor vizsgálatnál a szervezetem sokkal jobban tudta, mi a jó neki, ezért mindenáron igyekezett megszabadítani a cukros koktéltól, de csak meggyőztem, hogy tartsuk lent a vizsgálat végégig. Viszont megint rám mosolygott kicsit az emberiség szebbik oldala, mert nem egy ember jött oda hozzám az utcán, hogy segíthet-e valamiben, egyáltalán nem veszett még el ez a világ ebből a szempontból. :) Valamint itt is kifogtam a jó arc nővérkét, én komolyan hiszem, hogy ha mi pozitívan állunk egy orvosi procedúrához is, a mosolyt visszatükrözik a szakemberek is. Próbáljátok ki! :)

- A cserkészetről tartottam egy minden várakozásomat felülmúlóan jól sikerült prezentációt. Nagyon jó érzés volt látni, hogy a csoporttársaimat, a tanárnőt is érdekelte a téma, egy kicsit új szemléletet adhattam hozzá a világnézetükhöz… Azt hiszem, részben ezért is vagyunk a földön, hogy tágítsuk egymás világképét. Valamint ez segített magamban is kicsit helyretenni a cserkészet szerepét… Itt már írtam róla, jó látni, ahogy egyre több minden a helyére kerül. :)

- Ott lehettünk, foghattuk a Papa kezét még utoljára. Tényleg bennünket várt meg, aztán csendben elaludt. Nagyon hálás vagyok, hogy ennyire szépen, csendben vele lehettünk, amikor hazaköltözött, és ott lehettünk a Mamával, hogy ne legyen egyedül ezekben az órákban. Tényleg, igazán hálás vagyok, és köszönöm Istennek ezt a kegyet, ennél szebben nem is kérhettük volna.

Apróságok:

az egyetem épülete; a negyedik emeletre felmászni, aztán vissza a földszintre; érdekes előadások; gyakorlaton együtt nevetni; beadandóra ötöst kapni; prezentációt nagyon jól megtartani; jó kérdéseket kapni; World Thinking Day-t megtartani; cserkészettel tisztázni a kapcsolatomat; hálásnak lenni; a szépre emlékezni; nehéz vizsgálatokon túlesni; segítséget megköszönni; segítséget tapasztalni; vérvételt végző nővérkével viccelődni; gasztroenterológustól érdekeseket megtudni; anyával nagyokat beszélgetni; első napsütéseknek örülni; színes sálat hordani; mindenmentes muffint gyártani; új embereket megismerni; összebújni; böjtölni; Papa kezét fogva imádkozni; a homlokára keresztet rajzolni; utoljára megpuszilni; mindent megköszönni; egy egész életért hálásnak lenni; a Mamát átölelni; nagyon emberséges, kegyelettel munkájukat végző embereknek hálás lenni; kilenc év szenvedés után megkapni a békés elalvás ajándékát; támasznak lenni, amikor erre a legnagyobb szükség van

A hónap idézete:

„Amíg őriz a szemed, amíg érez a kezed, amíg éltet a szíved… ne félj.”
(A dzsungel könyve musical)

A hónap dala:

A himnuszom is tőlük van, de egyre több dalukra cuppanok rá. Igazán ritka manapság már ilyen intelligens szöveget és minőségi zenét tapasztalni, pláne fiatal srácokból álló banda esetén… Hirdetném ezt az együttest szeretettel és nagy lelkesedéssel, mert megérdemlik!