Egy kicsit nehéz újra „megszólalni” az előző bejegyzésem után, mert a blogomtól igen-igen eltérő módon lett… komoly. De ahogy a bejegyzés címe is, meg maga az egész szöveg is sugallta – illetve én szerettem volna vele ezt sugallni, aztán a sikerességének tekintetében vannak kétségeim :D –, tovább kell menni, hiszen ez a gyógyulás útja, ez maga az élet. :) Szóval most összeszedem magam, és igenis újrakezdem a hálaadásokat. Mert igazából nekem is jó, és ha senki mást nem is érdekel, nekem is király dolog utólag visszaolvasni. Szóval, csapassuk!

Mit szerettem szeptemberben?

- Talán az egész hónap… ha nem az egész év legfontosabb eseménye a számomra: immár hivatalosan is menyasszony lettem. :) Több hónapnyi utánajárás, titkolózás, szervezkedés, hogy mindenki akkor és úgy tudja meg, ahogy mi ezt kitaláltuk – maybe kicsit túlpörögtük… ezt is :D – után végül szeptember ötödikén, szombaton délután a családjaink körében is felkerültek azok az arany karikák az ujjainkra, amire kábé percenként háromszor nézek rá azóta is. :D Eleinte gondoltam rá, hogy azért egy ekkora léptékű dolgot illene külön bejegyzésben is megemlítenem, de aztán… aztán végül nem. Még a plébánosunk mondta valamikor, hogy az eljegyzés ugyanannyira nem jelent semmit, mint amennyire sokat. Ez egy jelzés a világ és egymás felé, hogy elhatároztuk, hogy együtt, és csak együtt. A római katolikus egyházban nincs külön egyházi eljegyzés, így sem egyházjogi, sem állami értelemben nem jelent semmit. Ez számunkra fontos, és talán még inkább ezután a lassan másfél év után. Mert nagyon mélyen voltam, és Ő akkor is velem volt, fogta a kezem, és türelmes szeretettel, és valami példátlan helytállással kitartott mellettem. Neki köszönhetem, hogy gyógyulok, és ennek az elmúlt időszaknak köszönhetjük, hogy biztosabbak vagyunk egymásban, mint valaha. Igen, együtt megyünk tovább, kéz a kézben. És most már ezt egy gyűrű is jelzi. Menyasszony vagyok. Vőlegényem van. És ez csak nagyon jó így. :)

- Találkozók, több nagyon fontos emberkével is. Hihetetlenül hálás vagyok azért a türelemért, ahogy hozzám álltok még ennyi idő után is. Nem is tudjátok elképzelni, mennyire sokat jelent ez. :) Hogy igenis eltelhetett bármennyi idő, a fonalat pont ott vesszük fel, ahol leraktuk. Nincs neheztelés, nincsenek kínos csöndek… mert a barátság, az igazi barátság ilyen. Nagyon köszönöm, hogy vagytok nekem! :)

- Apróbb sikerek a gyógyulásomhoz kapcsolódóan. Már könnyebben utazok, többet megyek emberek közé, többet tudok kimozdulni, őszintébben sírok vagy nevetek. És látni, hogy látják rajtam a javulást, de nem siettetnek. És ez szintén csak őszintén jó így. :)

- Diákmunka szövetséghez beiratkoztam – természetesen elrontottam elsőre a formanyomtatványt, mert Mogyee vagyok :D –, és megvolt az első munkám is. Mindenképpen más hangulatú diákként dolgozni, mint ahogy annak idején tettem, de mindenképpen érdekes. :D Tovább, tovább!

- Nekiestem, és az összes digitális formátumban fellelhető családi képünk között rendet raktam. Nem ismertem könyörületet, mindent mappákba, éljen az átláthatóság! Hihetetlenül buli volt végigpörgetni az életünk mozzanatait, találgatni, felirat híján melyik karácsony mikori, és könnyesre nevetni magunkat anyuval a korábbi próbálkozásokon… Nos, igen, mindketten megegyeztünk abban, hogy meglehetős előrelépést mutattunk stílus terén az elmúlt évek során. :D Elszórakoztunk vele vagy három órát, de totál megérte. Mennyi minden történt már!

Apróságok:

eljegyzésre bevásárolni; madaras teszkóban bevásárlókocsival randalírozni; termet berendezni; este tízkor sötétkék szalvétát hajkurászni; rokonoknak örülni; azt érezni, hogy nekünk örülnek; gyűrűt felhúzni; csókot adni és kapni; nevetni; jó bor mellett világot megváltani; gyerekek kacaját hallani; takarítani; fényképeket nézegetni és rendezni; csinosan kiöltözni; Őt vőlegényemként bemutatni; barátokkal találkozni; ajándékot vadászni és adni; örömet okozni; nagy öleléseket adni és kapni; mások boldogságának örülni; órákig beszélgetni; idegennel összenevetni; meglepően gyorsan ügyeket intézni; esőben sétálni; akciós csizmára lecsapni; bőrdzsekit hordani; meleg sálba burkolózni; villamosról napfelkeltét figyelni; dolgozni; új embereket megismerni; forró teát inni; írni; nagy terhet lerakni; anyával együtt lenni; nagymamával telefonálni; első őszi leveleken taposni; összebújni; veszekedni, kibékülni, nevetni, sírni, dühöngeni, megbocsátani, megtartani, elengedni, élni, gyógyulni.

A hónap idézete:

„Tele szájjal enni, hangosan szeretni,
Jó néha magamat csak úgy elnevetni.
Sírni, ha fáj, remegni, ha félek,
Érezni, hogy élek.”

(Anna and the Barbies)