Az utóbbi pár hétben nagyon komoly csatározásokon vagyok túl. Ott támadott a sátán, ahol a legjobban fájt, és igen tisztességesen megszenvedtük, minden résztvevő. Ha most visszatekintek, érthetetlen és nagyon is megérthető sértődéseket, nagy veszekedéseket, indulatos leveleket, őszinte beszélgetéseket és sok átsírt éjszakát látok. És még mindig nem vagyunk túl rajta teljesen... de már rajta vagyunk az ügyön. Jó érzés tudni, hogy legalább nem egyedül küzdöttem ebben a pár hétben =) Nagyon köszönöm mindenkinek, aki mellettem állt ezekben a nehéz percekben! Attól tartok, még csak most jön a neheze...
Hogy akkor miért most írok róla? Most minden összefüggés nélkül, mert ma találtam egy dalt, ami nagyon megfogott. Maga a dal nem egy új darab, de azért nem is olyan régi, pár éves. Anno sokat játszották a rádióban, de akkor még csak nem is tetszett különösebben. De most felkaptam rá a fejem. Itt van a videó, hallgassátok meg, érdemes =) Alatta a szövegben vastaggal kiemeltem, ami különösen szíven ütött.
Mikor az éj aludni tér,
Az ég is az ablakhoz ér.
Szobák csendjében ringat egy szó,
Valami itt van, valami jó.
Illat erdőkben igazi fák.
Ma reggel átkarol az egész világ.
Lehet, hogy hosszú, és lehet nehéz,
de annyi biztos ez a nap a tiéd!
Ez a nap a tiéd!
Ahogy minden áldott nappal, mind a miénk
Refr.:
Legyen az egy az az álom, amiért
küzdesz, és itt vagy a világon!
Legyen a kettő az érzés,
az a tűz, az a bánat és megértés!
Hiába érzed az álmod, vérzik a világod!
Kell még valami más.
Legyen a tett ma a három!
a te világod most vár rád, nem is
gondolnád,
három az egyben, és Tiéd a valóság!
Szürke felhők, és rikító fák.
Ma este átkarol az egész világ.
beléd költözik a szenvedély,
ez a nap elmúlt, de most jön az éj.
Még csak most jön az éj.
Fejessel ugorjunk, hiszen az élet mély.
Refr.:
Legyen az egy az az álom, amiért
küzdesz, és itt vagy a világon!
Legyen a kettő az érzés,
az a tűz, az a bánat és megértés!
Hiába érzed az álmod, vérzik a világod!
Kell még valami más.
Legyen a tett ma a három!
a te világod most vár rád, nem is
gondolnád,
három az egyben, és Tiéd a valóság!
Sokáig vártam, hogy megértsem
Rájöttem egy helyben állok
félénken üvöltök bárhogy
Olyan egyszerű kép amin áll,
hogy az élet szabadon
Áttör a falakon
Holnapig ne várj rá.
Refr.:
Legyen az egy az az álom, amiért
küzdesz, és itt vagy a világon!
Legyen a kettő az érzés,
az a tűz, az a bánat és megértés!
Hiába érzed az álmod, vérzik a világod!
Kell még valami más.
Legyen a tett ma a három!
a te világod most vár rád, nem is
gondolnád,
három az egyben, és Tiéd a valóság!
Az utóbbi időben olyan sikeresen elmerültem az önsajnálatban és az értetlenségben, hogy nem voltam hajlandó észrevenni Isten jeleit - pedig folyamatosan küldte, hogy kirángasson a melankóliából... ennyi tennivalóm és feladatom még nem volt, mióta csak az eszemet tudom. Mind tanulási/kötelezettségi szempontból... de még inkább lelki szempontból. Esélyt kaptam arra, hogy több embernek is segítsek, és még azt is tudom, hogy hogyan. Eddig is tettem valamit, de csak amolyan ímmel-ámmal. De ez a dal most belém ütött, mert nagyon igaza van. Ha valamit tenni akarok, akkor arra teljesen oda kell koncentrálnom. Az álmaim kell, hogy a vezérek legyenek. Hogy mindig reményt adjanak. Érzések nélkül nincs ember, nincsenek emberi kapcsolatok. Pláne nem vagyok én... a hivatásomról már nem is beszélve (nem felejtettem ám el, lesz arról is bejegyzés ;) ). És végül, mindez mit sem ér, ha nem vagyok hajlandó tenni érte.
Tehát én Pál Annamária itt és most megígérem, hogy összeszedem magam, felemelem a szebbik felemet az önsajnálat ragadós mocsarából, és teljes erővel itt leszek. Oké, biztos, hogy el fogok fáradni sokszor, meg kiborulni, meg elegem lesz, meg minden ilyesmi... de egyet megígérhetek. Az álmaim reményével felvértezve, a megértés és érzések pajzsát tartva a kezemben a tett erejével én nem adom fel. És mostantól időben mozdulok. Sok lehetőséget kaptam, nem szabad elszalasztanom. Legyen a tett ma a három!!!
