Ahogy az előző bejegyzésemben is írtam, az életet tartalmassá kell tenni. Meg kell ragadni az apró boldogságokat és szép pillanatokat, és ezekből erőt merítve tovább haladni. Hát én úgy döntöttem, ezt nem csak az esti imában, hanem nagyobb lendülettel havonta megteszem, és ezt veletek is megosztom itt a blogomon. Úgy hiszem, a pozitív gondolkodás rengeteget segíthet, hogy rájöjjünk, élni nagyon is érdemes! Szóval akkor következzen az első hálaadásom, avagy

Mit szerettem Februárban?

- Farsangot szervezni és levezényelni. Most először volt, hogy teljesen én szerveztem, és bonyolítottam le a gyerek részleget... nagyon kemény meló volt, de hihetetlenül megérte! Egyrészt, mert annyira jó volt, hogy rengetegen segítettek :) Látni azt a rengeteg boldog gyermek arcot, hallani a kacagást, a vidámságot... egyszerűen ilyenkor úgy érzem, érdemes élni.

- Beszélgetés egy nagyon régen látott baráttal... szó szerint születésünk óta ismerjük egymást, de egy időre elsodródtunk egymás mellől, és most kezdtük újra a kpacsolat építgetését... nagyon mély és tartalmas beszélgetések vannak mögöttünk - és remélem várnak még ránk ;) Azt hiszem, egy újabb értékes barátnőt nyertem a személyében.

- Végre leesett a hó! Mondjon bárki bármit, én hihetetlenül élveztem :D Végül csak nem múlt el az idei tél sem hóangyal és szánkózás nélkül ;)

- Rászántam magam egy nagyobb kariberű takarításra... éppen ideje volt már :D Kemény és főleg hosszú meló volt, de nagyon jó érzés, hogy önszántamból megcsináltam... és nem melleseg hihetetlenül élvezem a végeredményt :)

- Lelkiatyám és családja újabb hétvégére látott vendégül... mindig hihetetlenül feltöltődök ezektől a napoktól. Egyrészt jó látni a tímári gyerekeken a lelkesedést a cserkészetért, és most végre tényleg egy igazán jó hangulatú foglalkozáson vagyunk túl. Emellett persze a lelki beszélgetések elképesztően sok erőt adnak, és megnyugtatnak. Nem beszélve a gyermekek összetéveszthetetlenül őszinte kacajával, és a fenntartások és hátsó szándékok nélküli szeretetükről... nagyon igaz az idézet: "Csak rájuk nézek, s rögtön nyár lesz, s napsütés..."

- Végre konkrétan meg tudom fogalmazni, mi a hivatásom. Az irányt eddig is be tudtam lőni... de azt hiszem, most végre elcsíptem a lényegét ;) No, de ez egy másik bejegyzés...

Apróságok:

sétálni a hóesésben valakivel, aki fontos; a forralt bor íze és illata; a februárban is álló karácsonyfa; az első kersztút az idén; hóangyal; matek órán a hóesést bámulni; órákig röhögni a semmin; Valentin napon szigorúan a Bálintokat köszönteni; új dalokat felfedezni; kellemesen csalódni a kötelező olvasmányban; mások boldogságának örülni; a tél szürkeségével dacolva színes körömlakkot használni; megvenni a régen kinézett vidám sárga irattartót; meglelni az angol nyelv szépségét; sokat énekelni; elővenni a tavaszi kabátot; napozni az első sugarakban; hosszú csizmás hónapok után tornacsukát húzni; hinni, remélni, szeretni

Végül a hónap idézete:

"Ha úgy tudnék hinni, ahogy szeretsz engem, az drágább lenne az aranynál..."