Kemény téma, jól tudom. Megoszlanak a vélemények, ezzel is tisztában vagyok... de én nem tágítok. Hogy értsétek, hogyan is merült fel bennem a téma, itt egy kis olvasnivaló, amin én is ma délután rágtam át magam... a videót mindenképpen nézzétek meg... de az utolsó három percet csak valóban erős idegzetűeknek ajánlom!!!
Akinek nincs türelme végigolvasni (pedig érdemes). Ez a lány, Gianna Jessen, aki beszél az interjúban túlélte az abortuszt. Hét és fél hónapos korában akarta megölni az anyja, ekkor már vegyszeres abortuszt végeznek. Ez annyit tesz, hogy az anya méhébe sós vizet fecskendeznek,amit a magzat lenyel, a folyadék belülről szétégeti, és rá 24 órára megszületik a halott gyermek. De Gianna túlélte. Isteni csoda.
Maga az írás is megrázó és csodálatos is egyben. Mélyen egyetértek a nő szavaival, de bele sem merek gondolni, mit érezhet... maga az abortusz már alapjáraton egy embertelen cselekedet... hát még a módszer. Tavaly novemberben lelkiatyám elvitt a Kontraszt-kiállításra Nyíregyházán. A kiállítás lényege, hogy az élet fontos kérdéseit (születés-halál, drog, alkohol, család) veszi górcső alá, és az ellentéteket éles kontrasztként kiállítja. (mindenkinek ajánlom... hihetetlenül megrázó, de bűn kihagyni) Ott szó volt az abortuszról is. Előtte is ellene voltam, de akkor és ott láttam egy film segítségével először, hogyan is folyik mindez.
Gyenge idegzetűek ezt a pár sort hagyják ki, erős idegzetűek kiemeléssel elolvashatják. Az abortusz nem más, minthogy a három hónaposnál fiatalabb magzatot eltávolítják az anyaméhből. Felnyúlnak a hüvelybe egy erre kifejlesztett eszközzel, majd ott gyakorlatilag darabokra szakítják a magzatot - szó szerint. Kis darabonként húzzák ki az anyaméhből, míg a teljes magzat ki nem kerül. A filmen ezt jól bemutatták, ott voltak az apró kezek, lábak... szó nincs rá, ez milyen iszonyatos. Innentől mindenki olvashatja.
Mióta láttam ezt a filmet, azóta nem hogy gyilkosságnak tartom az abortuszt, hanem a gyilkosság legiszonyúbb formájának. A történet alatt a kommentek nagyon megosztóak, természetesen, Többen írják "a gyerek tönkreteheti egy 16 éves lány életét... és ha sérülten születne? Inkább a halál... és ha nem tudnám felnevelni?" Oda is írtam kommentet, ide is leírom a véleményem.
Egy. Miért fekszik össze egy 16 éves valakivel? És ha már megteszi, akkor miért nem védekeznek rendesen? Oké, lehet mondani, hogy "baleset" történt. De ahogy az egyszer belinkelt antiface videóban mondják "nem akkor születik egy gyerek, ha elszakad egy óvszer, hanem ha felelősségteljes döntést hoz két ember". Igen, tényleg derékba törhet egy életet, ha ennyire fiatalon szül. De az abortusz talán nem? Iszonyatos lelki sérülést okozhat. Egy gyilkosság, mindössze 16 évesen... vagy egy gyerek. Nos... szerintem van borzasztóbb egy szülésnél. Egy magzat a foganása pillanatától egy élet, nem csak akkortól, amikor kialakul az idegrendszere. Attól már csak fejlődő ember lesz. De az első pillanattól egy apró életet oltasz ki. És ez gyilkosság, akárhogy is nevezzük.
16 évesen nem tudod felnevelni, vagy nem vagy olyan körülmények között, hogy felneveld? Add állami gondozásba, vagy add örökbe. Jaj, de az olyan borzasztó... lehet. Igen, lehet, hogy nyomorban fog felnőni. Igen, lehet, hogy nagyon nehéz lesz neki. Igen, lehet, hogy borzasztó gyerekkora lesz... de esélyt kap az életre. Esélyt kap, hogy felemelkedjen, hogy küzdjön... hogy boldog legyen. Most olvastam egy könyvet, a címe: Senki kölyke... Zseniális, életrajzi regény. Egy fiúról szól, aki állami gondozásban és borzalmasabbnál borzalmasabb nevelőszülőknél nőtt fel. Bandázott, bűnözött, börtönben volt, beleugrott egy rossz házasságba, az utcán élt, iszonyatos sorsa volt... aztán rátalált Istenre és a boldogságra is. Csak ennyi kell. Megjárta a poklok poklát, de ember lett, és boldog. Na pontosan ezt az esélyt veszed el egy apró emberkétől... hogy boldog legyen.
És ha fogyatékos, sérült? Igen, akkor valóban nem lesz könnyű élete. De Isten senkit sem véletlenül küld a földre. A "balesetekben" megfogant élet is értékes, azzal is van terve Istennek. Én dolgoztam komolyan fogyatékos emberekkel, és őszintén mondom, ők is lehetnek boldogok. Annyi szeretet adnak... kik vagyunk mi, hogy önkényesen megfosszuk őket az élet jogától?
Létezhet az enyémtől eltérő vélemény, elfogadom. De én nem tágítok. Az abortusz gyilkosság, méghozzá a legembertelenebb fajtából. Ezt, mint keresztény, és mint normális erkölcsi értékekkel megáldott ember mondom. És végszóul még csak ennyit... kedves értett gondolkodású nők, és még érettebb gondolkodású szülők és férfiak, akik esetleg ilyen döntésre kényszerítetek egy anyát... számotokra egy apró magzat csak egy kellemetlen tényező. De belegondoltatok már, mit érezhet az abortusz gondolatára egy olyan nő, akinek minden vágya egy gyermek... csak éppen nem lehet neki?
